Az óvodai élet tartalmi kerete
Néphagyományőrzés, népszokás a nevelés folyamatában
Az élet megerősítette azt a feltételezést, hogy a nemzeti identitás, önismeretre nevelés fontos eszköze a néphagyományőrzés.
A néphagyományokkal, népszokásokkal, jeles napokkal kiskorban történő megismerkedés és befogadás egy örök életre meghatározó szerepet játszik. A ma élő gyermekek is ismerjék elődeik szellemi, anyagi kincseit, és ezeket a kincseket ne csak megismerjék, hanem meg is becsüljék.
A népművészi alkotások szépségével már az óvodás gyermeket is meg lehet és meg kell ismertetni. Ehhez természetesen az kell, hogy valóban szépet kapjon. A népművészetből bármikor meríthetünk a gyermekek gyönyörködtetése, az óvodai élet színesebbé, hangulatosabbá, gazdagabbá tétele céljából.
Mai világunkban az óvoda válik mindinkább a nyugalom szigetévé, ahol a régi néphagyományokat megfelelő miliőben, játékosan sok öröm és kacagás közepette lehet gyakorolni. A gyermekek kezét fogva kívánjuk bevezetni a múltunk megismerésébe, mindabba, amit apáink ránk hagytak.
Hogy mindezen feladatot maradéktalanul elláthassuk, ahhoz az is kell, hogy tisztában legyünk ne csak azzal, hogy mi tartozik a néphagyományok körébe, hanem azzal is, hogy honnan is indul, miből alakultak, mely hiedelmek táplálták ezeknek a gyökereit.
A program hangsúlyozza a hagyományőrző tevékenységformák kiválasztásánál, tervezésénél az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak szem előtt tartását. E tevékenységformák évről évre visszatérő tervezése és megvalósítása során nyílik arra lehetőség, hogy kialakuljon az óvoda belső hagyományrendszere.
A néphagyományőrzés célja: az óvodai nevelésben a múlt értékeinek megőrzése, mert hogyha eltűnnek a hagyományok egy nép életéből, akkor eltűnik annak a népnek a közössége, mert a népi kultúra „üzen a jövő nemzedékének”.
A program nemcsak a népművészeti és a jeles napok elemeit öleli fel, hanem a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket is. Ennek összefoglaló keretét évszakonkénti rendezésben az „Évkör” adja.
Az alábbi módon rendszereztük az óvodai tevékenységformákat gazdagító jeles napokat, hagyományokat:
Az óvodában ünnepelhető néphagyományőrző jeles napok.
A gyermeki élet „sorsfordulóihoz” kapcsolódó jeles napok, hagyományok.
A természet közeli életmód jeles napjai, hagyományai.
Nemzeti ünnepünk és kapcsolódó hagyományaink.
Az óvodában ünnepelhető néphagyományőrző jeles napok
Szeptember – Szent Mihály hava
Szeptember 1. – Egyed napja
A szőlőhegyeken zárónap. Jósló, rámutató nap: jó vagy rossz a szőlő és a gyümölcstermés. Régebben ezen a napon álltak szolgálatba a pásztorok.
Óvodában: Készülődünk a szüreti felvonulásra.
Szeptember 8. – Mária – Kisasszony napja
Az ősz kezdő napja. Szűz Mária születésnapja – búcsújáró nap.
A hit szerint ezen a napon a fecskék sem indulnak útnak.
Az őszi vetés kezdőnapja.
Egyes vidékeken a dióverés kezdőnapja.
Óvodában: Diót verünk az egyik óvodásunk otthonában.
Szeptember 29. – Mihály napja
Vető-nap és a tél rámutató napja. E nap után a fű sem nő tovább. Megszűnik a mézelés.
Az ország sok vidékén a nyájak behajtásának, a pásztorok számadásának a napja volt. Mihály-napi vásárt tartottak.
A halak a víz fenekére húzódnak, ezért hidegebb vidéken a téli halászat kezdő napja.
Óvodában: Megfigyeljük a természet változását, gyűjtjük a természet kincseit, amit elrendezünk a természetsarokban, s díszítjük vele a csoportszobát. Megfigyeljük az állatok viselkedését, hallgatunk róluk népmeséket, verseket, mondókákat, szép őszi népdalokat.
Tanulunk névcsúfolókat, vásári kikiáltó rigmusokat, segítséggel berendezik a gyermekek a Mihály-napi vásár helyszínét, árusítják saját készítésű vásárfiáikat.
Megismertetjük őket népi hangszerekkel, játszhatnak népi játékokat, népzenére táncolhatnak egyszerűbb lépéseket. Megismertetünk velük néhány ügyességi és sportjátékot, mint pl.: kakasviadal, zsákban futás, stb.
Szeptember vége – Kukoricatörés
Óvodában: Megfigyeljük a természet színeit.
Ismerkedünk a kukorica termésével, gyűjtünk csuhét, csutkát, szárat, hajat, amiket felhasználunk a játékhoz, tevékenységekhez.
Október – Mindszent hava
Október 15. – Teréz napja
A szüret kezdő napja.
Óvodában: Az óvodások részt vesznek a szüreti felvonuláson a falu lakosságával együtt. Énekeket, dalos játékokat, verseket, mondókákat tanulunk a szüretről.
A szülők által szervezett szüreten tevékenyen részt veszünk a különböző munkafolyamatokban, ezáltal megismerik a gyermekek a munka menetét és az eszközök nevét. Szőlőt és a mustot kóstolunk.
Október 18. – Lukács napja
A kórházak, fürdők védőszentje, egyben a faluk védőszentje is.
Óvodában: Beszélgetünk a betegek ápolásáról, a segítségnyújtásról. Ebben az időszakban tartjuk az őszi játszóházat, ahol természetes anyagokat használunk fel az eszközök készítéséhez.
November – Szent András hava
November 1. – Mindenszentek; november 2. – Halottak napja
A mindenszentekhez és a halottak napjához a halottakra való emlékezés szokásai kapcsolódnak: a sírok megtisztítása, virággal való feldíszítése és gyertyagyújtás.
Óvodában: Az óvodapedagógusok beszélgetnek a gyermekekkel az elmúlásról, de ezt a napot nem szabad agyonmagyarázni.
Ismert síroknál, mint pl. elhunyt pedagógusok, hősök emlékműve, gyertyát, mécsest gyújtunk, amikor kisétálunk a temetőbe.
November 11. – Márton napja
A téli évnegyed kezdő napja.
A Dunántúlon e napon vágják le Márton lúdját és kóstolják meg az új bort, amelynek Márton a bírája.
Óvodában: A nap hangulatához hozzátartozó ludas mondókákat, játékokat tanulunk, játsszunk. Libazsíros kenyeret eszünk lilahagymával és saját készítésű lámpással keressük meg Márton püspököt az óvoda környékén.
November 19. – Erzsébet napja
Szegények, elhagyatottak, kórházak választották védőszentül.
Időjóslás is fűződik ehhez a naphoz: ha Erzsébet napon havazik, azt mondják „Erzsébet megrázta a pendelyét/dunnáját”.
Óvodában: Erzsébet említése a gyermekjátékokban gyakori, ezért dalos játékok tanításával tudunk megemlékezni erről a napról.
November 25. – Katalin napja
Mivel e nap advent kezdete előtti napokra esik, utána már sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem tartottak.
Időjósló nap: „ha Katalinkor kopog, karácsonykor locsog”.
Óvodában: Gyümölcsfaágat teszünk vízbe ezen a napon, s megfigyeljük, hogy karácsonyig kihajt-e?
November 30. – András napja
András apostol és vértanú „égi születésnapja”. A hozzá legközelebb eső vasárnap, advent első vasárnapja.
„Disznóölőnek” is nevezik, mert ezen a napon kezdték a disznóöléseket.
Óvodában: Ismerkedünk az advent jelképeivel, adventi koszorút készítünk.
Adventi naptárt nézegetünk, esetleg készítünk.
December – Karácsony hava
Advent – A karácsonyra való készülődés ideje, az egyházi év kezdete.
Óvodában: Adventi játszóházat, vásárt szervezünk. Elhelyezzük az adventi koszorúkat a csoportszobákban és a folyosón, ezzel megkezdődik a karácsonyvárás időszaka. Beszélgetünk a Kisjézus születésének történetéről, képeskönyveket nézegetünk róla.
Hetente meggyújtjuk az adventi gyertyákat, énekeket, verseket tanulunk a szeretet ünnepével kapcsolatban.
December 4. – Borbála napja
Szent Borbála a bányászok, a tüzérek és a várak védőszentje.
Katalinnal együtt a hajadon lányok pártfogójuknak tekintik. A Borbála napon vízbe tett és karácsonyra kivirágzott cseresznyeág a lány férjhezmenetelét jósolta meg.
Óvodában: Cseresznyeágat teszünk vízbe és megfigyeljük, hogy kivirágzik-e?
December 6. – Miklós napja
Miklós a szüzek, a hajósok, a halászok és a vándordiákok patrónusa. A keleti egyház máig legtiszteltebb szentje.
A Mikulás járás hagyománya az újabb időkben terjedt el.
Óvodában: Az alkalomhoz kapcsolódó mondókákat, verseket, énekeket tanulunk.
Feldíszítjük az óvodát a gyermekek munkáival. Hagyományos „Mikulás-kereső” túrát szervezünk.
Az óvoda bejáratához életnagyságú Betlehemet készítünk.
A csomagokat az óvoda SZK- tagjai vásárolják meg, majd munkadélután keretén belül készítik el.
Az óvodába érkezőket alkalomhoz illő zene fogadja a folyosón.
Ezen a napon a gyermekek és a felnőttek ünneplő ruhában jönnek az óvodába.
A szánon, vagy lovas kocsin érkező Mikulást és krampuszokat a gyermekek énekekkel és versekkel köszöntik, akik cserébe megajándékozzák őket.
December 13. – Luca napja
E naphoz többféle hiedelem fűződik.
A Lucia név a lux, azaz a fényesség szóból származik. Neve napján meggyfaágat vágtak, vízbe tették és ha kizöldült, a lány a következő esztendőben férjhez ment.
E napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozni, ha ezt tették súlyosan bűnhődtek.
A fiúk kotyolni jártak. Loptak szalmát, amit magukkal vittek, arra ülve mondták el köszöntőjüket, bő termést, a jószág nagy szaporulatát kívánva, amiért ajándékot kaptak.
Luca széket készítettek kilencféle fából.
Luca búzát ültettek, hajtásából következtettek a következő évi termésre.
Óvodában: Megismertetjük a gyermekeket a Luca napi szokásokkal. Az e naphoz kapcsolódó dalokat és jókívánságokat tanulunk, búzát ültetünk, naptárt készítünk, vendégváró pogácsát sütünk, meggyfaágat teszünk vízbe. A gyerekek Luca napján kotyolnak az óvodában és az iskolában. Almával, pogácsával jutalmazzuk őket a jókívánságokért cserébe.
December 24. – Ádám és Éva napja, Karácsony estéje
December 25. – Jézus születésének napja
A karácsony előtti estéken jártak a betlehemesek, akik a Szent család történetét adták elő dramatikus formában.
A családok ekkorra állítják fel a karácsonyfát, s helyezik alá az ajándékokat.
A fenyő örökzöldje az életet jelképezi.
Óvodában: Az ünnephez kapcsolódó mondókákat, verseket, dalokat tanulunk, zenéket hallgatunk. Az ünnepre való készülődés már az adventi koszorú elhelyezésével elkezdődik, majd folyamatosan díszítjük az óvodát a gyermekek munkáival, fenyőágakkal, karácsonyi jelképekkel.
Megismertetjük a gyermekeket a Szent család történetével, a karácsonyi népszokásokkal, az ünneppel kapcsolatos könyveket nézegetünk, meséket mondunk. A Jézuskáról minden gyermek hallott már és tud valamit. A Betlehem a maga egyszerűségével, történetével ragadja meg a gyermeki érzelem és képzeletvilágot. Több részletben mesélünk a szálláskeresésről, a pásztorozásról, de legjobban az anya- gyermek kapcsolatát emeljük ki.
Ebben az időszakban ajándékot készítünk a gyermekekkel a szüleik részére, mézeskalácsot sütünk, gyertyát öntünk, esetleg szaloncukrot főzünk és csomagolunk.
Az ünnep előestéjén a szülők munkadélután keretén belül feldíszítik a karácsonyfát. Reggel a feldíszített fa várja a gyerekeket, az ajándékok az idő alatt varázsolódnak alá, amíg a közös karácsonyi műsort megnézzük.
Az óvodába lépőket halk karácsonyi zene fogadja a folyosón. Ezen a napon a gyermekek és a felnőttek is ünneplő ruhában érkeznek. Kézfogással, körbeállva, dallal, verssel, zenehallgatással köszöntjük a karácsonyt és egymást, aztán az ajándékokat csodáljuk meg és boldogan játszunk velük. Ezen a napon együtt tízóraizunk az ünnepi asztalnál.
Jókívánságok közepette a gyermekek e napon viszik haza a Luca napi búzát és a családnak készített ajándékot.
Január – Boldogasszony hava
Január 1. – Újév napja
Hiedelmek: Amit ezen a napon cselekszünk, az egész évre hatással van. Ha nagy pelyhekben hull a hó, akkor rövid lesz a tél. Ha hideg, éles szél fúj, akkor is hosszú és hideg lesz a tél.
Szokás volt kútnál mosakodni, hogy egész évben frissek maradjanak.
Bíztak a szó varázserejében, erre szolgáltak a köszöntők.
Bab, borsó, lencse, kukorica, rizs sok pénzt biztosít.
Óvodában: Újévi köszöntőket tanítunk a gyerekekkel és ezt el is mondjuk a nagyobbakkal a kisebbek részére.
Január 6. – Vízkereszt vagy Háromkirályok ünnepe
A karácsonnyal kezdődő ünnepsorozat utolsó napja, ezen a napon gyújtják meg utoljára a karácsonyi gyertyákat a fákon.
E naphoz fűződik a háromkirály járás népszokás, gyermekek járnak házról házra köszönteni.
Ezen a napon vizet és tömjént szenteltek, innen ered az elnevezés is, hogy vízkereszt.
Szerencsevarázsló és gonoszűző nap.
Óvodában: Utoljára meggyújtjuk az adventi gyertyákat, majd közösen elbontjuk a karácsonyfát. A rajta található édességeket elfogyasztjuk, miközben felidézzük az ünnep hangulatát.
Ezzel a nappal zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsang időszaka.
Farsang – vízkereszttől hamvazószerdáig – mozgó nap
A bevonuló tavasz ősi ünnepe. A farsang maszkos alakoskodás, amely húshagyó kedd éjfélig tart. Ekkor kezdődik a báli szezon.
Óvodában: A farsangi mulatságot több hetes előkészület előzi meg. Farsangi mondókákat, verseket, énekeket, bálba hívogató rigmusokat, egyszerűbb tánclépéseket tanítunk a gyermekekkel. Farsangi álarcokat készítenek és díszítenek, amivel aztán játszhatnak is. Együtt díszítjük fel az óvodát a farsangi mulatságnak megfelelően, amihez felhasználjuk a gyermekek munkáit is.
E napon hangulatos zene fogadja az érkezőket. A gyermekek magukra öltik a kiválasztott jelmezeket és összegyűlnek a csoportszobákban, ahol kezdetét veszi a farsangi vigadalom, az alakoskodás, vagy a bolondos lakodalmas játék, játékos ügyességi versenyek, stb. A közös játék után mindenki egyenként is bemutatkozhat akár verssel, vagy énekkel is, ha elég merész, de ez nem kötelező. Majd egy jót mulatunk népzenére, s ezt követi a közös eszem-iszom, amihez a segítséget a szülők adják, hiszen ők hoznak farsangi fánkot, különböző süteményeket, üdítőt, stb. A délelőttöt közös játék, tánc zárja, majd ebédre is az ünnephez illő teríték és étel kerül az asztalra.
Február – Böjtelő hava
Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony hava
Általában elterjedt időjárás- és természetjósló megfigyelések kapcsolódnak hozzá: ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, visszamegy a barlangjába és még negyven napig tart a hideg.
Óvodában: Medvetáncoltató énekeket tanítunk a gyermekekkel.
Február 19. – Zsuzsanna napja
Időjósló nap: Zsuzsanna elviszi a havat és megszólaltatja a pacsirtákat.
Óvodában: Természeti megfigyelést végzünk.
Február 24. – Mátyás napja
Ehhez a naphoz is időjósló megfigyelés fűződik: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.”
Óvodában: Természeti megfigyelést végzünk.
Március – Böjtmás hava
Március 18., 19., 21. – Sándor, József, Benedek napja
A tavaszi napéjegyenlőség kezdete. Időjóslásra vonatkozó következtetéseket vontak le az emberek: ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható; ha nem, akkor hosszú lucskos őszre lehet számítani.
Benedek napjához kapcsolódó népi megfigyelések: a mennydörgés szárazságot hoz, ha fúj a szél, akkor az év minden napján fúj; termésfakasztó nap a fűre.
Gyermekmondókák is kapcsolódnak e napokhoz: „Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget.”
Óvodában: Természeti megfigyelést végzünk és éneket, verset tanítunk a gyermekeknek.
Április – Szent György hava
Április 1. – A bolondozás napja
Tréfálkozások és beugratások napja. Csúfolódó versikék kapcsolódnak hozzá.
Óvodában: Névcsúfolókat és egyéb mondókákat tanítunk a gyermekekkel.
Húsvét – mozgónap
Régebben az ébredő természet, a tavasz kezdetének ősi ünnepe volt, ma a kereszténység legnagyobb ünnepe. Krisztus feltámadása.
Legfontosabb szerepe a víznek volt. A víz külsőleg-belsőleg tisztító, gyógyító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit alapján. Ezt példázza a húsvét hétfő régi elnevezése: vízbevető-, vízbehányó hétfő.
Óvodában: A legnépszerűbb népszokás a locsolkodás és a tojásfestés.
Megismertetjük a gyermekeket a különböző tojásfestési, tojásdíszítési technikákkal. Ezekből az elkészült tojásokból haza is visznek, illetve az óvodát díszítjük velük, tojásfát készítünk.
A fiúkkal locsolóverseket tanítunk, hogy húsvét hétfőjén meglocsolhassák a lányokat, amiért ajándékot kapnak.
Ajándékot, játékokat vásárolunk a gyermekek részére, amit az udvaron találnak meg hosszas keresgélés után, majd dalos játékozunk a tavasz eljövetelének megünneplésére.
Előzetes megbeszélés alapján a csoportok komatálat visznek a másiknak, a „Komatálat hoztam…” kezdetű dal kíséretében. A komatál tartalma a közösen elkészített sütemény.
Az SZK tagjai vásárolják meg a „nyuszi” ajándékot a gyermekek részére.
Április 24. – Szent György napja
A magyarságnál az állatok kihajtásának a napja.
E naptól számítja a néphagyomány az igazi tavasz kezdetét. Naphívogató gyermekdalok kapcsolódnak hozzá.
Óvodában: Naphívogató és tavaszváró gyermekdalokat tanítunk a gyermekekkel, amiket elsősorban az udvaron játszunk.
Kiszebáb égetés – télűzés-tavaszvárás
Óvodában: Az óvodás gyermekekkel keresztbe kötött faágra szalmából bábut készítünk, amit fel is öltöztetünk mókásan. A nagyobb fiúk a vállukon viszik ki az udvarra a kiszebábot, miközben mondjuk a tanult rigmust és átbújunk a zöldágból készített kapu alatt is. A gyermekekkel együtt égetjük el a kiszebábot, miközben tavaszi énekeket énekelünk, mondókákat, verseket mondunk. Ezzel űzzük el a telet és hívjuk a meleget, a tavaszt.
Május – Pünkösd hava
Május 1. – Majális napja
A májusfa a természet ujjá születésének jelképe. A lányok udvarába szokták állítani a legények, ezzel adták tudtára a falunak, hogy kinek udvarolnak. A fát szalagokkal és más ajándékokkal díszítették fel és május végén, vagy pünkösdkor táncolták ki. Ez a majálisok napja. Az emberek kimennek a szabadba, ahol zenével, énekkel és egyéb szórakozással töltik el a napot.
Óvodában: Az óvodaudvaron a fiúk az apukák segítségével feldíszítik szalagokkal a májusfát, amit a lányok csak a felállítás után láthatnak meg. A feldíszített májusfa a tavasz köszöntését jelképezi. Együtt dalos játékozunk a májusfa körül, s tavaszi dalokat énekelünk.
A Bozsik-focis fiúk futball mérkőzésre hívják ki édesapjukat, miközben a lányok és a többiek drukkolhatnak nekik.
Május 12., 13., 14. – Pongrác, Szervác, Bonifác napja
Fagyosszentek. Termésjósló nap.
Óvodában: Természeti megfigyelést végzünk.
Május 25. – Orbán napja
Ezen a napon kezdenek a méhek rajzani.
Orbán főpatrónusa a szőlősgazdáknak és vincelléreknek. Szobra megtalálható a keresztutakon és a szőlőskertek kápolnáiban.
Időjósló mondókák is fűződnek e naphoz.
Óvodában: Természeti megfigyelést végzünk.
Pünkösd napja – mozgónap
Húsvét után 50 nappal kezdődik a pünkösd. Sok helyen ezen a napon versenyjátékokat játszottak. A győztes, vagyis a pünkösdi király uralkodott ezen a napon. Pünkösdi királyságnak nevezik az értéktelen, múló hatalmat. Ehhez a naphoz kapcsolódik a pünkösdi királyné-járás szokása is.
Óvodában: Pünkösdi dalos játékokat, énekeket tanítunk a gyermekekkel.
Versenyjátékok keretén belül kiválasztjuk a pünkösdi királyt a fiúk közül, a lányokkal pedig pünkösdi királyné-járást végzünk.
Tavaszköszöntő népi dalos játék csokor bemutató – Májusfa kitáncolás
Óvodában: A tanult dalos játékokból összeválogatunk egy-egy csokorral minden csoportban és előadjuk azt a szülők és más vendégek részére az udvari „színpadunkon”.
A szülőkkel és a vendégekkel együtt közösen kitáncoljuk az udvaron állított májusfánkat, majd a fiúk az apukák segítségével ledöntik azt.
A szülők üdítővel, süteménnyel kedveskednek a gyerekeknek.
- 2. A gyermeki élet „sorsfordulói”-hoz kapcsolódó jeles napok, hagyományok
Az óvodába érkező gyermekek fogadása
Az újonnan érkező gyermekeket először lehetőség szerint az otthonukban látogatjuk meg családlátogatás keretén belül, hogy már ismerősként fogadhassuk őket majd mi az óvodában.
Már az óvodába járás előtt is lehetővé tesszük, hogy a leendő óvodások ellátogathassanak egy-egy délutánt az óvodába ismerkedés céljából a „Bekukucskáló”, valamint a Játszóházak szervezése alkalmával.
Az új gyermekek szülei részére szülői értekezletet tartunk.
A gyermekek névnapja és születésnapja az óvodában
A névnapok és a születésnapok fontos állomásai az emberi életnek. Dallal, verssel köszöntjük fel a gyermekeket mindkét jeles nap alkalmával. Névnapkor süteményt, születésnapkor tortát szoktak hozni a szülők, s üdítőt, hogy még hangulatosabb legyen az ünnep.
Az óvodapedagógusok valamilyen apró ajándékkal kedveskednek az ünnepeltnek.
Gyermeknap
Május utolsó vasárnapja gyermeknap, ezért az előtte való szombati nap délelőttjén mi is megünnepeljük ezt a faluközösséggel együtt, mint Családinap-gyermeknap.
Az iskolába menő nagycsoportosok búcsúztatása
A gyermekek ünnepi ruhába jönnek vissza az óvodába.
A nagycsoportos óvodások virággal kezükben, ballagási táskával vállukon, – amibe csoportképet, pogácsát, radírt, ceruzát, s egy kis noteszt helyezünk el, – járják végig a termeket és az udvart, s énekelve, verselve búcsúznak el az óvodában maradó társaiktól, akik szintén versekkel kívánnak nekik jó tanulást.
A búcsúztatás végén még egyszer „utoljára” leülnek a szép, ünnepi asztalhoz elfogyasztani a süteményeket és az üdítőt, amit a szülőktől kapnak.
Kirándulások
Hagyománnyá vált óvodánkban, hogy évvégén minden csoport a szülőkkel együtt közösen elviszi a gyermekeket kirándulni valahova a közelbe. Próbálunk olyan helyet választani, ahol tapasztalataikat is növelhetjük a környező világ megismerésével kapcsolatban, mint pl.: a balatonedericsi Afrika Múzeum, a Kis-Balaton élővilágának megfigyelése, zalaegerszegi skanzen meglátogatása, stb. , de tanév közben is igyekszünk minél több helyre elvinni a gyermekeket pl: Balatonpart, keszthelyi Festetics kastély parkja, Tapolcai Malomtó, vonyarcvashegyi szt. Mihály kápolna, fenékpusztai kutatóház stb.
Anyák napja
A csoportokat ünnepivé varázsoljuk a gyermekek munkáival és sok-sok virággal, valamint a gyermekek is ünnepi ruhába érkeznek az édesanyák és a nagymamák köszöntésére, ami délután történik az óvodában. A vendégeket alkalomhoz illő, halk zene fogadja.
Az anyák napja az egyik legszebb és legbensőségesebb ünnep. Saját készítésű ajándékkal, teával, süteménnyel, s virággal, valamint énekekkel, versekkel köszöntik a gyermekek az édesanyákat, s nagymamákat.
Idősek köszöntése
Az idősek köszöntését a vöröskereszt szervezi a faluban, s a nagycsoportos óvodásaink is szerepelnek egy dalos-játékcsokor bemutatásával, vagy egy mese dramatizálásával, hiszen a nézőtéren ott ülnek az unokáikra büszke nagymamák, nagypapák is.
- 3. A természet közeli életmód jeles napjai, hagyományai
Szeptember 21. – A magyar dráma napja
Drámajátékkal emlékezünk meg e napról.
Október 1. – Zenei világnap; Az idősek világnapja
Ének-zene foglalkozás keretén belül zenehallgatással emlékezünk meg róla.
Beszélgetünk az idős emberekről és műsorral készülődünk az idősek köszöntésére.
Október 4. – Az állatok világnapja
Falusi állattartást tekintünk meg.
Beszélgetünk az állatok védelméről.
Október 21. – Földünkért világnap
Egy fát, bokrot, vagy díszcserjét ültetünk az óvoda udvarán.
Az óvoda udvarát rakjuk rendbe a szülőkkel együtt.
Január 22. – A magyar kultúra világnapja
Egy szép verset, zenei művet, vagy művészeti alkotást hallgatunk meg, az óvodás gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével.
Február 2. – A vizes élőhelyek világnapja
A Balaton Múzeum állandó kiállítását tekinthetjük meg a nagycsoportos gyermekekkel. Csúszkálunk a Balatonon.
Február 13. – A betegek világnapja
Beszélgetünk a betegségekről, s a megelőzésről, a vitamindús és változatos táplálkozásról. Vitaminsalátát készítünk.
Március 22. – A víz világnapja
A vízzel végezhető megfigyeléseket, kísérleteket végzünk.
Kirándulunk a Balaton-partra.
Április 22. – A föld napja
A földgömböt nézegetve beszélgetünk a világ többi nemzetéről. A sokféleség megtapasztalása könyvek segítségével.
Május 5. – Európa napja
A földgömböt és a térképeket tanulmányozva beszélgetünk Európa országairól.
Május 10. – Madarak és fák napja
Kirándulást szervezünk e napon, s amennyire lehetséges megfigyeljük a madarakat, s a természetet. Madáritatót készítünk az óvoda udvarára, s rendszeresen feltöltjük azt.
Fát, bokrot, vagy díszcserjét ültetünk az udvaron.
„Zöldnap”
Az év folyamán hetente visszatérő zöldség-, vagy gyümölcsfeldolgozó nap, amikor is elfogyasztjuk a közösen készített salátát.
„Túranap”
Évszakonként túrára indulnak az óvodai csoportok a falun belül, ahova a szülők is elkísérhetik a gyermekeket igény szerint.
Ősszel: szalonnasütéssel lehet még élményszerűbbé tenni, ha valamelyik család vállalhatja a házigazda szerepét.
Tél: a téli táj szépségének megcsodálása, a hóval megvalósítható játéklehetőségek kiaknázása, mint pl. szánkózás, hógolyózás, hóember építése, stb.
Tavasz: virágkoszorú, nyaklánc, karkötő, stb. készítésével még gazdagabbá lehet tenni az ébredő természet megfigyelésének lehetőségét.
Nyár: egy délelőtt eltöltése a nagyközség valamely nevezetességén.
- 4. Nemzeti ünnepeink és kapcsolódó hagyományaink
Október 23. –Nemzeti ünnep
Csoportonként megemlékezés a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően.
Március 15. – Nemzeti ünnepünk napja
Az óvodás korú gyermek a nemzeti ünnepekből az eseményt, s nem az eszmét érti meg. A szabadság, a forradalom még nagyon elvont fogalmak az ő részükre, ezért csak érzelmi oldaláról közelítjük meg az ünnepet.
Minden gyermek és dolgozó ünnepi ruhába jön ezen a napon az óvodába, amire felkerül a kokárda is.
Képeket gyűjtünk az eseménnyel kapcsolatban, nemzeti színű zászlót, kokárdát, lobogót, csákót készítünk a gyermekekkel, amivel aztán feldíszítjük az egész óvodát. Kossuth dalokat, népdalokat, s történeteket hallgathatnak az ünneppel kapcsolatban.
Otthonról az édesapjukkal együtt készített kardot hozhatják el, s azzal „harcolhatnak” egymás ellen az udvaron, természetesen csak barátságosan.
Az ünnep napján zászlóval a kezükben, csákóval a fejükön közös énekléssel, „meneteléssel” elvonulnak a Polgármesteri Hivatal udvarán felállított kopjafához és elhelyezzük a zászlainkat, kokárdáinkat, lobogóinkat, valamint a nemzeti színű zászlóval átkötött, erre a célra hajtatott aranyvessző csokrainkat.
„Óvodáskorban a magyarság tudatalatti elemeinek beültetése, lassú fejlesztése a feladatunk. Magyar mivoltunk épületének mintegy a földalatti alapjait kell itt lerakni.”
/ Kodály Zoltán – Visszatekintés /